Amikor elhatároztuk, hogy költözünk és elkezdtük keresni a megfelelő helyszínt, több épület is szóba jött. Némi mérlegelés után döntöttünk az épp eladósorba került Ámor drinkbár épülete mellett. Bár először csak a hely adottságaira, az étterem megvalósíthatóságára koncentráltunk, közben fokozatosan tárult elénk a környék lenyűgöző történelmi sokszínűsége. El is határoztuk, hogy mélyebben utánajárunk, s veletek is megosztjuk.
Kecskemét kerültei közül a Mária városi rész már az 1800-as években fejlődésnek indult, és ez főként az 1870-ben beindított Gazdasági Gőzmalomnak volt köszönhető, ugyanis a lovas szekerek a Mária utca felől jöttek fel a malomhoz őrölni. Ennek nyomán céhek sora jelent meg az utcában, és külön kereskedelmi iparág épült fel az ott várakozók kiszolgálására. A kovácson és hordóáruson kívül megjelent az első vendéglátó hely: italkimérés folyt az ivóban, az egykori Pásztor Kocsmában. A jelenlegi épületet (ahová a Rozmaring is költözik) a kocsma helyére építette Ferenczi József, amely előbb Gyurik Drinkbárként, majd Ámorként üzemelt napjainkig. A vendéglátás mellett a kézművesség továbbra is jelen van: címfestő, keramikus, könyvkötő és képkeretező műhelyek működnek napjainkban is az utcában.
Érdemes egy pici figyelmet szánnunk a környék építészeti stílusára is. Az utca bal oldalára a tipikus, zárt sorú, kecskeméti népi építészeti stílus a jellemző, míg jobb oldalán a (főtér közelsége miatt) patinás polgári házak épültek. Tudtátok például, hogy az étterem épületével átellenben a (a másik sarkon) található házban született és élt Ferenczy Ida? Ő nem más volt, mint Erzsébet császárné és királyné (Sissy) bizalmasa és felolvasónője.
Találtunk néhány képet is a régmúltból:
